Tiszta Almodóvar (Am)

Kollegám és barátom története inspirálta a dalt, amivel egy teakonyhájban ismerkedtem meg a vállalatnál, ahol akkoriban mindketten dolgoztunk. A történet végén a címben és a refrénben idézett felkiáltó mondat az én számat hagyta el, innentől a filmek címei szinte adódtak. A dal recepciójához tartozik, hogy az utolsó refrénben említett két rendező, Gyarmathy Lívia és Sándor Pál biztosan hallotta.
Am

Másnaposan zötyögtem a metrón
E
Az ajtóüvegnek nyomtam az orrom
E7
A szerelvény zökkent a fék sikoltott
Am
Egy tűsarok eleven húsomba vágott
F
Egy női hang azt mondta: bocsánat!
C
Sosem láttam ilyen műszempillákat!
Dm7
Éreztem, hogy ma nem megyek haza
E
Ha elnyel a szenvedélyek labirintusa

Este a Cirkogejzirnél vártam
Hogy a sarkon feltűnjön titkom virága
Mikor átkaroltam ropogtak a székek
Tudjátok, milyen ez:  a vágy törvénye!
Gyalog sétáltunk Újpestre a parton
Kérte meséljek el mindent anyámról
Fújt a szél már a házukhoz érve,
Felszalad pulcsiért, várjam meg, kérte!

Fáradtan lerogytam a járdára szemben
rágyújtottam, hogy valami történjen
Szememmel kerestem a szemközti ablakot
Amely mögött a lány a nővérével lakott
Vajon milyen a bútora, Ikea vagy Kika?
Aztán lefékezett mellettem egy Skoda
Az ablakból kihajolt egy bőrdzsekis férfi
És mesélni kezdett, hogy ő ezt nem érti..

Refrén:

C
Ez nem Bergmann és Nyikita Mihalkov
E7
Nem Tarantino, vagy amit akartok
Am7
Ez nem Spilberg vagy Zeffirelli
F                                                G
Már csak egy transzvesztita hiányzik
C                    
Nem Wenders vagy Woody Allen
E7
Nem Luis Bunuel, csak majdnem
Am7
Ez Almodovar, csak nem Barcelona
Fm                                              E
És hiányzik a végéről egy transzvesztita

A bőrkabátos, már egy órája mondta
Hosszasan azt ami a szívét nyomta
Fent az asszony a teljes idegösszeomlás
szélén
várja, hogy csöngessen a postás
A válla fölött homályosan láttam
Egy lány alakja feltűnt a kapualjban
Odarohantam, hogy megöleljem
A nővére volt az, de én beleszerettem

A húga már nem jön, ez nem az első eset,
Rossz nevelést kapott, és ivott egy keveset
A pasiját várta, de az úgysem egy matador
Gyűrött, nős negyvenes, itt lakik valahol
Lementünk a partra, mert időnk volt bőven
Tangózni próbáltunk, de eldőltünk a fűben
Feltárulkoztak az áldott mélységek
Majd melózni mentem, csak nehogy elkéssek

Ez nem Bergmann és Nyikita Mihalkov
Nem Tarantino, vagy amit akartok
Ez nem Mihelangelo Antonioni
Már csak egy transzvesztita hiányzik
Nem Wenders vagy Woody Allen
Nem Luis Bunuel, csak majdnem
Ez Almodovar, csak nem Barcelona
És hiányzik a végéről egy transzvesztita


Hiába próbáltam felhívni, másnap
Hogy menjünk el együtt a Critical Másra
Írt egy hosszú és zavaros esemest
Sajnos még mindig a skodásba szerelmes
Most egyedül tekerek az árral szemben:
Mondjátok, mit vétettem, hogy ezt érdemeltem?
Pepi, Luci, Bom és más lányok a tömegben
Vigasztalni próbáltak, mert látták hogy könnyezem..

Ez nem Szabó István és nem is a Jancsó
Nem Fábry Zoltán vagy Antal Nimród
Ez nem Gothár Péter, vagy Bereményi
ide már csak egy transzvesztita hiányzik
Ez nem Sándor Pál és nem is Makk Károly
Ez nem Bódy Gábor ez tiszta téboly
Nem Mészáros Márta vagy Gyarmathy Lívia
Ez Almodóvár, csak nincs benne transzvesztita


© 2007 F. A. – Pedro Almodóvar művei és Fodor Shodor Balázs élete nyomán

Popular posts from this blog

Édes az eper (Amaj)

Figyelem, figyelem! (A)

Nagy Generáció No.2 (D)