A vulkán királynője
h
Hm7 Hm7 ⏐E E ⏐Hm7 Hm7 ⏐ G7sus G
Hm E A
Meghívott egy cimborám a nagypapájához
Hm E A A7
Meghívott egy cimborám a nagypapájához
Hm E A A7
hogy jó bor mellett mulassuk az időt
D E A G#
D E A G#
Lementünk a folyóhoz és a nőkről beszéltünk
C#m C E
ahogy férfiak között ez már szokás
Elmesélte hogy megismert egy nagyon kedves lányt
aki vidéki és kimossa a ruhát
Úgy volt, ő is velünk jön, de korai még talán
hogy megismerje a családját
És nyáron Rodoszon, egy vulkán tetején
egy brazil lánynak adta a szívét
elcseréltek egymással néhány igazolványt
mert úgy érezték, találkoznak még
Refrén:
G7sus G F7sus F
Ez gyönyörű volt pajtás, de ne álmodozz tovább
Bmaj7 A D
sosem látod Riót, amíg élsz
Dm7 Fm6
Inkább vezesd oltár elé, azt a vidéki kislányt
G7sus G
aki teheneket fej és vigyáz rád
Este kint a kertben kortyoltuk a nedűt
A nagypapa régi időkről mesélt
Reggel korán keltünk, az irodában vártak ránk,
és néhány hétig nem is láttam őt.
Aztán egy reggel megszólalt a telefon
a vonal végen egy boldogtalan srác
nem fogod elhinni mi is történt ma velem
a barátnőm hűtlen lett hozzám
Azt sem tudtam, mihez fogjak most hogyan tovább
Csöngettek, talán visszajött hozzám?
És ott állt az ajtóban a vulkánról a brazil lány
Úgy érezte, szükségem van rá
Hiszen ez csodálatos pajtás, egy álom valóra vált
a tél közepén eljött hozzád a nyár
Bármit is mondtam , akkor rég, most hallgass rám
csomagolj, hagyj itt mindent, vár rád Rió!
© 1996, Fábián A.
C#m C E
ahogy férfiak között ez már szokás
Elmesélte hogy megismert egy nagyon kedves lányt
aki vidéki és kimossa a ruhát
Úgy volt, ő is velünk jön, de korai még talán
hogy megismerje a családját
És nyáron Rodoszon, egy vulkán tetején
egy brazil lánynak adta a szívét
elcseréltek egymással néhány igazolványt
mert úgy érezték, találkoznak még
Refrén:
G7sus G F7sus F
Ez gyönyörű volt pajtás, de ne álmodozz tovább
Bmaj7 A D
sosem látod Riót, amíg élsz
Dm7 Fm6
Inkább vezesd oltár elé, azt a vidéki kislányt
G7sus G
aki teheneket fej és vigyáz rád
Este kint a kertben kortyoltuk a nedűt
A nagypapa régi időkről mesélt
Reggel korán keltünk, az irodában vártak ránk,
és néhány hétig nem is láttam őt.
Aztán egy reggel megszólalt a telefon
a vonal végen egy boldogtalan srác
nem fogod elhinni mi is történt ma velem
a barátnőm hűtlen lett hozzám
Azt sem tudtam, mihez fogjak most hogyan tovább
Csöngettek, talán visszajött hozzám?
És ott állt az ajtóban a vulkánról a brazil lány
Úgy érezte, szükségem van rá
Refrén:
Hiszen ez csodálatos pajtás, egy álom valóra vált
a tél közepén eljött hozzád a nyár
Bármit is mondtam , akkor rég, most hallgass rám
csomagolj, hagyj itt mindent, vár rád Rió!
© 1996, Fábián A.