Zaklatás (A)

Azok a dalok a legjobbak, amiket másokkal együtt írtam. Inspirálnak mások ötletei, és az is előfordul, hogy valaki az enyémekben lát értéket, alakít rajta, kiegészíti, és együtt létrehozunk valami magasabb minőséget, amit külön-külön nem tudnánk. De nem vagyunk egyformák, van, aki fontosabbnak érzi, hogy egy alkotás kizárólag az ő keze nyomát őrizze, akkor is, ha az még nyers, befejezetlen, nem érzi a közös alkotás örömét. Ez történt ennek a dalnak az esetében is. Az érzékeny, női, költői szövegéhez eredeti és finom akkordmenetet írtam. Ehhez viszont a prozódia érdekében hozzá kellett igazítani a szöveget, amit szerzőtársam durva beavatkozásként élt meg, és az eredményt nem érezte magáénak. Írtam rá másik szöveget, de ezt mégis jobbnak gondolom, ennek ellenére ez a dal dobozban maradt.

A                          F#7
Mondd tudnál-e úgy szeretni
Amaj             Fm         E
ahogy eddig más még senki
A                          F#7
Ha egy kicsit bátrabb volnál
Amaj             Fm         E
többet kapnál bárki másnál
Am                      G
Mondd tudnád-e észrevenni
Am                      G
amit nem látott még senki
C#m                      F#
Vagy inkább behunynád a szemed
Hm                          E
Úgysem hinne senki neked

Ref:
Hm
Száz éve a parkban állok
E                                      F#
Azóta tart ez a szörnyű átok
Hm
Lassan egészen kővé válok
E                                          F#
Tudom hogy rád hiába várok

A                          F#7
Mondd, tudnál e úgy ölelni
Amaj             Fm         E
hogy lélekzetet tudjak venni
A                          F#7
vagy láthatatlan láncra kötnél
Amaj             Fm         E
hidegebb volnál a kőnél
Am                      G
Mondd tudnál e úgy nevetni
Am                      G
hogy képes legyek felébredni
C#m                      F#
megnyugtatnál hogyha félnék
Hm                          E
akkor talán életre kelnék

Ref:
Hm
Száz éve a parkban állok
E                                      F#
Azóta tart ez a szörnyű átok
Hm
Lassan egészen kővé válok
E                                          F#
Tudom hogy rád hiába várok

Hm Am A
© 1996 Gesztesi Tünde–Fábián András

Popular posts from this blog

Édes az eper (Amaj)

Figyelem, figyelem! (A)

Nagy Generáció No.2 (D)