Köszönőember (Am)

A dal elsődleges ihletforrása a vonaton való unatkozás, másodsorban egy szálloda ottfelejtett levélpapírja volt. Amiért mégis érdekes, hogy nostradamusi módon vetítette előre több, mint tizenöt évvel később kezdődő Bécsi hányattatásaimat kísértetites pontossággal. Dirk Dannowski gyermekkori NDK-s levelezőpajtásom volt, további sorsáról nincs tudomásom.

Intro: ⏐Am Hm C D⏐Am Hm C D⏐ Am D ⏐Am D

Am                    D                            Am        D
A Penta Hotel vendége voltam egy versre
Am                    D                            Am        D

Banksima papírjukra írtam egy verset, de a vonaton hagytam
Am                    D                            Am        D

Hátha megtalálja valamelyik köszönõembere
Am                    D                            Am        F

És köszön nekem is ezután talán

Am F Am F  Am Am....

De ha nem az sem baj,hátha rátalálna
gyûrött fülesemre az a lány aki habár
Nem volt szép,de azért leült velem szembe a la frente
És befejezné a skandináv keresztrejtvényt a tizenharmadik oldalon
Beküldené,nyerne egy milliót,és rám gondolna nagyon

Vagy a jegyemet a kalauz eltenné a zsebébe-csak úgy emlékbe
És mutogatná hitetlen szomszédainak
És özvegy édesanyjának,aki mindig a tévét nézi
És benne én vagyok a kedvence persze

Ahogy így elszabadult a fantáziám ,ideje lenne elismernem talán
Hogy a Párisi notre dame magnó kapcsoló nyomogatója
Sem tudott eddig róla, hogy én a világon vagyok
Nemhogy Dirk Dannowski a lengyel, Bécsben élõ köszönõember
A sötétben, az Ungargasse 60. Alatt

©️1993 Fábián A,